• fejléc_6
  • fejléc_5
  • fejléc_4
  • fejléc_2
  • fejléc_1

Szeretne többet megtudni a Güttler® talajművelésről?

Regisztráljon honlapunkon, hogy hozzáférhessen a további tartalmakhoz!


Ha a regisztráció során minden adatot megad, akkor az alábbiak letöltésére lesz lehetősége:


Javasoljuk, hogy iratkozzon fel a rendszeres GÜTTLER® Hírlevélre is!

Első kézből szerezhet információt legújabb fejlesztéseinkről, akcióinkról, kiállításokról bemutatóinkról, vagy akár az eladó bemutató gépeinkről.

Szeretne többet megtudni a Güttler® talajművelésről?

Regisztráljon honlapunkon, hogy hozzáférhessen a további tartalmakhoz!


Ha a regisztráció során minden adatot megad, akkor az alábbiak letöltésére lesz lehetősége:


Javasoljuk, hogy iratkozzon fel a rendszeres GÜTTLER® Hírlevélre is!

Első kézből szerezhet információt legújabb fejlesztéseinkről, akcióinkról, kiállításokról bemutatóinkról, vagy akár az eladó bemutató gépeinkről.

Bokrosító hengerezés

Nagyon sok kérdés felmerült már az őszi kalászosok bokrosító hengerezésével kapcsolatban. Most megpróbálunk minden választ egy helyre összegyűjteni. Először is nézzük meg az őszi kalászosok ide vonatkozó élettani sajátosságait! Az ősszel elvetett vetőmag hamar csírázásnak indul, majd kikel. Ez az állapot még a tél beállta előtt megtörténik. Megjelennek a lomblevelek, majd a növény a bokrosodás fázisába lép.

A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egy időben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.




Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra.

A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető. Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat.

A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egy időben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz.




Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet és ez fokozza a bokrosodást illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is.

Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet.

Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt kora tavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”.

Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást.

Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték.




A közelmúltban nagyon elterjedt a sima henger többféle változata, amelyet már nem csak a bokrosító hengerezésre használtak, hanem tömörítési célokra is. A szállítási- és kapcsolási nehézségek miatt alkalmazásukat egyre inkább kerülik a gazdálkodók. A sima hengerekről még az is elmondható, hogy a fejlettebb, profilos hengerekhez képest kevésbé képesek formálni a talaj felületét, és elegendő mértékben bokrosító hatást kifejteni.

A gyűrűshengerek átmenetet képeznek a profilos hengerek és a sima hengerek között. Munkájukra jellemző a felszínalakító hatás és a mélyebb rétegekben történő tömörítés. Ezekkel a hengerekkel már jó eredménnyel végezhető a bokrosító hengerezés, és egyéb hengerezési munkák. Szerkezeti felépítésük is sokat javult, hiszen megjelentek az összecsukható, könnyen telepíthető típusok.

Legújabb keletűek a különböző profilos hengerek. Ilyenek a Cambridge, a Crosskill és a Güttler® henger típusok. Mindegyik változatra jellemző, hogy a talajfelszínt erősen alakítják és mélyebb rétegekben tömörítenek. A bokrosító hengerezést ezekkel a hengerekkel is végezhetjük. A hengerek speciális felületük miatt alakítják, lezárják a felszínt, sőt az előzőleg kiszórt műtrágyát is bedolgozzák, és ezzel a hasznosulás is jobb lesz.




A téli fagyok és a kevés hó miatt a vetések felfagyhatnak. Ilyenkor a talaj legfelső rétege megemelkedik, a növények gyökere elszakad. Tavasszal, amikor a talaj kienged, és a növényekben beindulnak az életfolyamatok, a felfagyott talajban lévő növények nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet és tápanyagot felvenni. A károkat tovább fokozza a metsző tavaszi szél, amely kiszárítja a vetéseket. Így együttesen komoly károk keletkezhetnek a növényállományban, amely jelentős terméstöbblettől fosztja meg a gazdákat.

Az ilyen káros hatások ellen kell alkalmazni a bokrosító hengerezést, hogy megóvjuk a termést. A profilos hengerek a gyökereket visszanyomják a talajba, hozzájuttatva a növényt a vízhez és a tápanyagokhoz. A kiszórt fejtrágyát a hengerek bedolgozzák a talajba, így a tápanyag a gyökérzónába kerül. A szársértés miatt a növények bokrosodási hajlama fokozódik, és megnő a levelek mennyisége. A nagyobb levéltömeg és a nagyobb mennyiségű tápanyag miatt a növények többet fognak teremni.




Bokrosító hengerezés kísérlet


1986. elején a Burgkircheni Mezőgazdasági Szakiskolában, Ausztriában, Augustin mérnök úr vezetése alatt kísérleteket folytattak, amelyek eredményeit az alábbiakban közöljük.

Egy Standard Güttler® prizmahenger került alkalmazásra 33/38 cm átmérővel, munkaszélesség 3 m, tömeg kb. 500 kg. Négy területet hengereztek, amelyek a trágyázásban különböztek. Területenként 15 darab, 1 négyzetméteres parcellát számoltak ki.


parcellákhengerezett
terület:

kalászok száma/m2
nem hengerezett
terület:

kalászok száma/m2
A talaj459402
B talaj432384
C talaj423389
D talaj319297
Átlag408368


A trágya erőssége az A talajtól D talajig csökken.

A kísérletből jól látszik, hogy a hengerezés jelentős mértékben elősegítette a műtrágya hasznosulását is. A számokból kitűnik az is, hogy a hengerezés hatására átlagosan 10%-kal több kalász termett a hengerezett területeken a hengerezetlen területekhez képest.

Mint láthatjuk, a hengerek hatására termésnövekedés érhető el, azonban nem könnyű kiválasztani a piacon található megoldások közül a legjobbat. A henger bokrosító hatásán túl, mindenképp érdemes figyelembe venni olyan szempontokat is egy új gép vásárlása előtt, mint a rögtörőképesség, a felszín lezárásának mértéke, a könnyű kezelhetőség és az egyszerű karbantartás.


Páska Norbert agrármérnök-tanár
Güttler Kft.



Vélemények a Güttler® gépekről

EVERS: kötött, vízállásos területeken jobban bevált, mint a hagyományos IH tárcsa

"Tavaszi magágykészítésnél szántáselmunkálásra használtuk. Még a vízállásos területeken sem ragadt be. Jó az öntisztító képessége. A kötött, vízállásos területeken jobban bevált, mint a hagyományos IH tárcsa. Forgató- és keverőhatása is jobb, mint az IH tárcsáké.
Tavaszi magágykészítésnél a rosszabb talajokon, közvetlenül a tárcsa után kombinátoroztunk, majd vetettünk. Jobb talajokon a kombinátor elhagyható, mert anélkül is magágy minőségű talajt hagy maga után."


Rácz István, gépkezelő
Hódagro ZRt., Hódmezővásárhely

А magok csírázása egyidejű volt, fejlődésük gyors és homogén minden parcellában

2013-ban, Güttler hengert használtunk a kukorica és cukorrépa vetési
kísérleteihez.
Azt tapasztaltuk, hogy a gép használata megkönnyíti a vetési munkálatokat, mert
kiegyensúlyozza a traktort. Vetés közben csökkenti a keréknyomást így egységes talajtömörítést eredményez az egész vetésterületen.
A legfontosabb eredménye, az a csírázási egyenletesség, melyet a kukorica és a cukorrépa kísérleteknél tapasztaltunk. А magok csírázása egyidejű volt, fejlődésük gyors és homogén minden parcellában.
Ez az egyik legfontosabb tényező a nemesítési kutatásokon.

Köszönöm még egyszer ezt a a gazdálkodók számára hasznos találmányt.


Владимир Илюшин / Vladimir Ilyushin
Опытная станция КВС / KWS R&D RUS
Начальник станции / Station manager

A hengerezett területeken sokkal jobb a kelés

„Tárcsával egymenetben tarlóhántáskor és lazítás után is használjuk a Güttlert. Mindkét esetben a rögtörő képessége és a lezárás miatt használjuk. Ősszel szántott, illetve tárcsázott talajba vetünk, vetés után mindenképp hengerezünk. A hengerezett területeken sokkal jobb a kelés. Tavaszi vetésnél is jobb a kelés mind kukorica, mind napraforgó esetében a Güttler technológia alkalmazásával. Néhány ezer hektár után még nem volt vele problémánk. Amire használjuk: rögtörés, tömörítés, lezárás, nagyon jó megoldás a Güttler technológia.”

Vacsi József,
Orosháza